Fontos a mese?

Csak a felolvasás vagy hangos mese is jótékony hatású?

A gyermekek épp úgy tele vannak problémákkal, gondokkal, mint a felnőttek. Számos kérdés foglalkoztatja őket, köti le figyelmüket és teszi kicsi lelküket zaklatottá.


Ahogy nekünk felnőtteknek is szükségünk van tanácsokra, biztatásra, a gyermek ezt még jobban, még inkább igényli. Hiszen nem is tudják még megfogalmazni belső aggodalmaikat, szorongásaikat, félelmeiket, segítséget sem tudnak kérni.

Még nem biztos abban, mi okoz problémát számra, mit is szeretne elpanaszolni, mi nyomja lelkét, mi gondja, búja van. Különböző történetek meghallgatásából, beszélgetésekből alakul ki szorongásai, félelmei megfogalmazásának képessége. A történetek segítik, hogy belül kialakulhasson a kép, a jelkép gondjára és csak lassan tanulja meg érzeteit szavakba önteni, eligazodni közöttük.

Gyermekem nem félt a sötétben. Egyszer mikor elköltöztünk új otthonunkba - három éves volt – kiszakítottam az óvodából, a már megszokott világából, a napi rutinból, ami addig megfelelő biztonságot nyújtott számára. Első este az új otthonunkban lefekvéshez készülődtünk. Az esti szeánsz ugyanaz maradt, mint azt megelőző években. De mikor befejeztem az esti mesét, kezem után nyúlt és azt mondta:

  • Anya félek – suttogta  –  valaki van a szobában.  Maradj itt és aludj velem! – kérlelően nézett rám, ahogy csak egy gyerek tud.

A szobában egy árva lélek sem volt rajtam kívül. Bármit mondtam, gyermekem nem nyugodott meg. Továbbra is azt szerette volna, ha vele maradok és ott alszom.  Egy hirtelen ötlettől vezérelve elmeséltem neki, én is nagyon féltem a sötétben, kicsi koromban. Ez a félelem csak akkor múlt el, mikor kaptam egy kardot, egy köpönyeget és egy pajzsot. Ezek nem akármilyen holmik voltak, hanem láthatatlanok, mert a láthatatlan lények ellen csak láthatatlan dolgok tudnak megvédeni. Ő érdeklődve hallgatott és megkérdezte, hogy ezek még meg vannak-e nekem. Odaadtam neki féltve őrzött láthatatlan varázs kincseimet, és elmeséltem egy mesét, amiben a főhős ezekkel a tárgyakkal győzte le a gonosz, láthatatlan szörnyeteget. Soha többé nem volt gondja a sötétben. De az esti szeánszunk kibővült. Minden este a párnája alá tette a kardot, betakaródzott a köpönyeggel és maga mellé helyezte a pajzsot is és a mesét pár napig minden este el kellet mesélnem.

Gyermekemet felzaklatta az új környezet, a változás, amit nem értett. Mivel nem értette nem tudta megfogalmazni és nyugtalansága láthatatlan árnyként bújt meg a szobában. A mese átélésével és a főhős győzelmével az érthetetlen rossz érzést le tudta gyűrni magában és újra elmerült nyugodt álmaiba.

Ismerősöm, mikor meséltem a Mesemobilról, elmondta mekkora segítséget jelentett neki a mesevilág. Kislánya 7 éves volt, amikor elvesztette édesanyját, ezt egy gyermek nem érti, nem tudja feldolgozni. Ismerősömnek kevesebb ideje maradt a gyerekekkel való foglalkozásra, gyakran előfordult az is, hogy Ő aludt el előbb. Kislányának rémálmai lettek, és rendszeresen saját sírására ébredt. Az egyik ilyen zaklatott éjszakán mesélt neki egy tündérről, aki éjjelente járja a világot és varázshálót borít a gyerekekre, ami megvédi őket a gonosztól. A háló láthatatlan, nem csak az emberi szemnek, de az éjjelente érkező félelmetes lényeknek is, akik jól belegabalyodnak és örökre elzárva maradnak a külvilágtól. Azt mondta a gyermekének, Ő találkozott a tündérrel és megtanította neki a vakító fehér fényből készült varázsháló készítését. Ezzel a különös láthatatlan hálóval körbevonta a gyermeket. Legnagyobb döbbenetére működött és Kislánya nem ébredt fel többé éjjel, végig aludta az éjszakát és pihenten ébredt reggel. Ma már felnőtt nő, lassan saját gyerekei lesznek, de még ma is meséli a háló történetét.

Egy munkából hazatérő szülő, aki beszél párjának vagy szüleinek, barátainak a munkahelyi konfliktusairól, napközbeni problémáiról, körülötte bóklászó gyermeke akarva-akaratlan hallja, érzi valami nincs rendben, úgy értelmezi, baj van. A gyermek még nem ismeri fel ezekben a hallott beszélgetésekben a „csak kibeszélem magamból a gondot” metódust.  Segíteni nem tud, pedig szeretne és belső konfliktusai, feszültségei keletkeznek. Ezek feldolgozásában segíthet sokat a mese, melyben minden jóra fordul és tanácsokkal látja el a mesehallgatót.

A cikk végén van két hangos mese linkje, ami pont ezekre a problémákra ad megoldást a gyermek számára.

  • „A paraszt meg az ördög”, itt az okos paraszt túljár az ördög eszén, aki ki akarja használni a dolgos embert. Munkájának gyümölcsére áhítozik, pénzt, gazdagságot ígér, amit ha a szegény ember elfogadna, bizony éhen halna. De furfangjával megmenti szorgalmas munkájának gyümölcsét és hosszútávon eljut a jólétbe. Tovább a mese meghallgatásához>>
  • „A suszter manói”, itt a szorgalmas ember, aki valaha jómódban élt önhibáján kívül elszegényedik. (Svájci frank alapú hitelt vett fel.) Szorgalmáért és becsületességéért váratlan segítséget kap, varázslények személyében. A mese abban mutat utat, hogy mindig van megoldás, mindig jön segítség, ha nem adjuk fel és mindent megteszünk a talpon maradásért. Grimm: A suszter manói Tovább a mese meghallgatásához >>

Egy mese bemutat egy konfliktust, egy nehézséget, amivel a főszereplőnek meg kell küzdeni és le kell győznie. A mese folyása útmutatót ad és reményt egy gyermeknek, bajával nincs egyedül és mások már sikeresen megküzdöttek vele. Így neki is sikerülhet.

A hangos mese, az olvasott mese megmozgatja a gyermek fantáziáját. Csak azokat a gonoszságokat jeleníti meg számára, amikkel meg tud küzdeni. Ezzel szemben egy rajzfilm, a rohanó képkockáival és a gonosz igen élethű (felnőttszerű) ábrázolásával nem engedi a gyermeknek, hogy csak annyit vegyen észre, annyit fogjon fel az alantas szándékból, amit fel is tud dolgozni. 

 A filmek, rajzfilmek nézése közben azokat a negatív élményeket is kénytelen magába engedni, amik feldolgozására még nem készült fel. Így aztán feszült lesz, agresszív. Mivel a mesefilm nem elcsendesítette a benne dúló háborút és kérdéseket, hanem újabbakat vetett fel. Az előzőekre sem volt megfelelő válasza, megoldása és az újabb átélt félelmek csak még jobban felzaklatják.  

Egy mese felolvasása a gyermeket több módon is nyugtatja. Egyrészt a mesélő hang nyugodt, nem rohan,  lágyan elringató, mint az anyaméh. A szereplőket elképzeli magában, csak épp annyira, amennyire meg tud velük küzdeni, amennyire reális neki. A főhős konfliktusait átéli és a diadalmaskodását is magáénak érzi. Legyőzte a gonoszt, a problémát, a zaklató gondolatot. Egy mesét többször kell egy gyermeknek meghallgatnia, így tud minden hasznos és fontos információt kiszűrni, elsajátítani önmaga számára.

Sőt ha egy mese olyan gondolatot, problémát, élményt fogalmaz meg, amivel a kisgyerek nem tud szembeszállni, akkor azt a mesét nem fogja szeretni. Ha a mese túl erőteljesen ábrázolja saját aggodalmát, fájdalmát, akkor azt a mesét nem akarja hallgatni, mert az horrorisztikus számára. (Bizonyos vélemények úgy tartják, hogy a „Piroska és a farkas” és a „Jancsi és Juliska” ilyen horrorisztikus mese. Nem osztom ezt a véleményt. A későbbiekben be fogom mutatni ezek helytelen megítélését is.)  Ha egy gyermek fél egy mesétől, az nem jelenti azt, az a mese rossz. Hanem, a gyermeket olyan probléma zavarja, ami felett nem tud diadalmaskodni, az adott mese erre mutat rá. Ekkor érdemes másik hasonló témával foglalkozó meséhez nyúlni és elmesélni. Az lehet, hogy pont annyira mutatja be a gonoszt, a rosszat, amennyire a gyermek képes feldolgozni. Ha a másik mesére és több hasonló mesére is ugyanúgy reagál, érdemes szakembert keresni, mert lehetséges, hogy olyasmi történt a gyermekkel, amit egyedül képtelen feldolgozni.

A mesék jótékony hatását úgy lehet a legjobban kihasználni, ha hosszan hallgat a gyermek, mesét. Egy hosszabb – legalább fél órás - mese alatt bőven van ideje beleélni magát a helyzetbe, belevinni saját problémáját, feszültségét, több lehetősége nyílik a megoldásra is.

A mai világban az embernek egyre kevesebb energiája marad arra, hogy esténként elég hosszasan olvasson gyermekének. A betűk összeúsznak, a sorok összefolynak, a mesélő szempillái elnehezednek, előbb elszunnyad, mint a gyermek. Fáradtak és türelmetlenek vagyunk. Gyermekünk, pedig mint egy Istenre tekint fel ránk.  Végtelen szeretettel és kétségek nélkül lesi mozdulatainkat. Mese nélkül zaklatott marad és a visszautasítástól csak nőnek a konfliktusai. Ha képtelenek vagyunk a napi nyűg miatt hosszan mesélni, heveredjünk mellé és hallgassunk vele mesét. Így is át tudja élni a szülő biztonságot nyújtó közelségét és mi felnőttek is elmerülhetünk a mesebirodalom elringató nyugalmában. tovább >>

Mire jó a mese? Elvisz egy álomvilágba, egyre újabb és újabb világba a fantázia szárnyán. Sok lehetetlen dolog lehetséges, sok információt ad a felnőttek világáról gyermeki értelmezésben és végül minden jóra fordul. Felnőttként sokszor merítünk öntudatlanul gyerekkorunk meséinek varázslatos világából. Mit? Kitartást, reményt, harci kedvet, fantáziát a problémák megoldásához. Gyermekkorunkban hallgatott mesék adnak felnőttként segítséget abban, hogy ne adjuk fel, keressünk más megoldást, mert van!

Hitet, kitartást merítünk gyermekkorunk meséiből, hitet abban, ha mindent megteszünk, végül minden jóra fordul. Legyen az klasszikus, modern vagy akár saját kitalált meséink, egy életre szóló tartalékot, ellátmányt, muníciót adunk gyermekünknek. Egy kiegyensúlyozottabb, stabilabb, elégedettebb jövőt alapozhatunk meg utódainknak. Ne higgyünk senkinek, aki a TV az Internet világának legyőzhetetlenségéről beszél, hiszen jól tudjuk, a Királyfi, aki a sárkányt is legyőzte, őket is le fogja.

Gyermekemnek minden este kimerültségemtől függően egy és három órákat meséltem. Ha hét közben a munka, a teendők kicsit jobban elraboltak mellőle, mert 12-16 órát kellett dolgoznom, hétvégén bepótoltam hosszú meseolvasásokkal. Lányom lassan 13 éves sem nem rabja az Internetnek, sem a televíziónak. Fantáziája sokkal élénkebb annál, hogy elviselje ezek monoton ismétlődését.

A még meg nem született gyermeknek is lehet mesélni, egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb kisbaba születik majd meg. Tapasztalják meg!

Gyermekünk emlékezni fog a mesehallgatás felülmúlhatatlan hangulatára, élete végéig. Az online meséket >> ajánljuk a még meg nem született kisbabáknak, csecsemőknek, kisgyerekeknek, nagyobbaknak, felnőtteknek, nagyszülőknek, dédiknek egyaránt.

Hallgasson gyermekével mesét online, kattintson lent a mesék címeire! Az oldal betöltésével a hangos mese lejátszása automatikusan elindul, ki lehet próbálni.

Minta online mesék:

Grimm: A paraszt meg az ördög tovább a mese meghallgatásához>>

Grimm: A suszter manói tovább a mese meghallgatásához >>